Mennyit lehet spórolni a HOMLOKZATI HŐSZIGETELÉSSEL? - Revand Team

Mielőtt választ adunk a kérdésre, fontos megvizsgálni, hogy hol szökik el valójában a hő az ingatlanban?

Az épületek hőveszteségének 30 százaléka a falon, 25 százaléka a tetőn, további 25 százalék az ablakokon, 15 százalék a födémeken és a maradék 5 százalék pedig a kéményen távozik. 

Erre a tényre azért érdemes ránézni, mert a falak mellett szigetelni kell a tetőt és a födémeket is, illetve korszerű nyílászárókat beépíteni.

A jó hír az, hogy különösen most, ilyen rezsi árak mellet, a homlokzati hőszigetelésbe fektetett pénz viszonylag hamar megtérül. Már csak amiatt is, mert segítségével a fűtési szezon ideje jelentősen szűkíthető, továbbá a megfelelő hőszigetelő rendszer kialakításával rengeteg energiát, és így pénzt spórolhatunk, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentésével környezetünket is óvjuk.

Miért olyan fontos a megfelelő szigetelés, mielőtt bármi más zöld energiaforrásba befektetne?

Akár napelemekbe, hőszivattyúkba vagy bármilyen más zöld energiaforrásba kíván befektetni, az első lépés az, hogy otthona megfelelően legyen szigetelve. Ha kihagyja ezt a lépést, akkor sok pénzt fog költeni egy nagyon hatékony rendszer megvásárlásával, amely fedezi a rosszul szigetelt ház energiaigényét. 

Mi valójában a homlokzati hőszigetelés?

Egy plusz réteg a ház falán. Képzeljük csak el, ha egy hideg, szeles napon, milyen sokat jelent, ha szélálló kabátot viselünk, nem fúj át a hideg szél a ruházatunkon. A homlokzati hőszigetelés a „széldzsekihez” hasonlóan működik, védi a házat a hidegtől és természetesen sokkal ellenállóbb lesz a nyári kánikulával szemben is. Nem utolsósorban egyértelműen növeli a ház élettartamát és értékét. 

Mennyi megtakarítás érhető el a homlokzati hőszigeteléssel?

Nézzünk egy teljesen átlagos B30-as téglából épült, de nem hőszigetelt házat. A hőátbocsátási tényezője, azaz U-értéke 1,3 W/m2K. Mit jelent ez az érték pontosan? A hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy ha egy fal külső és belső oldala közötti légtér hőmérsékletkülönbsége 1 fok lenne, akkor mennyi hő áramolna át 1 m2-es felületen a melegebb oldalról a hidegebb oldalra egy másodperc alatt. A hőátbocsátási tényező tehát 1 fok hőveszteség egy négyzetméterre meghatározott értéke.

Visszatérve a példára, kalkuláljunk évi fűtési költségként 300 ezer forintot, ami havi lebontásban havi 25 ezer forint. Ennek 30 százaléka távozik a falakon keresztül. 90 ezer forintnyi értékben az utcát fűtjük és mivel csak homlokzati hőszigetelésről beszélünk, most nem vizsgáljuk mennyi hő távozik a tetőn, ablakokon, födémeken.

Ha gondoskodunk a homlokzatszigetelésről, és a falazóelemekre egy nyolc centiméter vastag szigetelőréteget helyezünk, 0,5 W/m2K-es hőátbocsátási tényezővel a fűtési veszteség éves szinten már csak 34 ezer forint körüli összegre tehető a 90 ezer helyett. 

Így egy évben máris majdnem hatvanezer forintot spórolhatunk csak a homlokzat szigetelésével. 

Bármilyen házról is legyen szó, bármely anyagot is válasszuk, egy dologban biztosak lehetünk: a homlokzati hőszigeteléssel óriásit spórolhatunk a fűtésszámlánkon.

Még egy érv a hőszigetelés mellett, hogy legtöbb esetben semmilyen engedély nem szükséges a kivitelezésnél és a megtérülés garantált.

Ha ez még nem elég …

A nyílászáró igényesen megtervezett cseréje, és természetesen a megfelelő minőségű műanyag ablakok beépítése akár újabb 20-30 százalékkal is mérsékelheti a lakás vonatkozó rezsidíját.

Kérjen árajánlatot még ma homlokzati hőszigetelésre!